A csalók megnyerik a bizalmát, majd ellopják a pénzét.

Bármilyen eszközzel kapcsolatba léphetnek az áldozataikkal – telefonon, hagyományos levélben, e-mailben és az interneten. Megnyerik az Ön bizalmát, és amikor Ön horogra akadt, pénzt kérnek Öntől; a pénzt pedig elveszik, és elmenekülnek. A mézesmadzagként használt forgatókönyveik folyamatosan változnak. Ön mégis meg tudja védeni magát és a barátait, családját, ha magát tudással felvértezve megismeri a csalások leggyakoribb típusait.

Előzetes díjak, előlegek:  Azt kérik Öntől, hogy küldjön pénzt előlegként termék vagy szolgáltatás fejében 

Próbavásárlás:  Munkalehetőséggel keresik meg Önt, azt mondják, pénzt kell küldenie egy pénzátutalási szolgáltatás használatával, és értékelnie kell a szolgáltatást

Túlfizetés:  Ön kap egy csekket egy a vártnál nagyobb összeggel, majd arra kérik, hogy a többletet küldje vissza készpénzátutalással; a csekk viszont hamis

Munkalehetőség:  Arra kérik, küldjön pénzt egy olyan munkalehetőséggel kapcsolatban, amelyet Ön már elfogadott

Lottó- vagy egyéb nyeremény:  Értesítést kap, hogy Ön nyert a lottón vagy más nyereményjátékon, de pénzt kell küldenie ahhoz, hogy átvehesse a díjat

Lakásbérlés:  Önt érdekli egy lakás, amelyet ki szeretne venni, és hihetőnek tűnő okokból arra kérik, hogy küldjön pénzt – a lakás azonban nem valódi

Vészhelyzet/nagyszülők: Önt arra kérik, vészhelyzet miatt küldjön pénzt egy barátjának vagy családtagjának

Internetes vásárlás:  Önt arra kérik, pénz küldésével fizessen egy az interneten reklámozott termék, árverési tétel vagy szolgáltatás fejében

Társkeresés:  Ön megismerkedik valakivel az interneten, kapcsolatot épít ki vele, majd az illető arra kéri, küldjön pénzt neki

Hamis csekk:  Ön kap egy csekket, majd arra kérik, a pénz egy részét jogosnak tűnő okból küldje vissza; a csekk azonban hamis
 

Csalások típusai

Előzetes díjak, előlegek                                                                                        ^ A tetejére

A csalók nem létező hitelintézetek képviselőinek adhatják ki magukat, és hitelesnek látszó dokumentumokat, e-maileket és weboldalakat használhatnak fel a törvényesség látszata érdekében. Az ilyen csalók előzetes „díjakat” kérnek hitelek nyújtásáért cserébe. Az ügyfelek fizetnek, de a hitel soha nem érkezik meg. A csalóknak ilyenkor már rég bottal üthetjük a nyomát; ezek a csalók a bűnüldöző szervek lerázása érdekében esetenként rendszeresen megváltoztatják „vállalkozásaik” nevét. 

Ez az „előzetes díjnak” vagy „előlegnek” nevezett csalási módszer egyik változata. Előfordul az is, hogy a csalók díjért cserébe biztosított beruházások vagy öröklési ajándékok ígéretével csalják lépre áldozataikat. Alapvetően minden ilyen módszer ugyanazt a sémát követi: Az áldozatok pénzt fizetnek azért, mert azt várják, hogy valami nagyobb értékű dolgot fognak kapni cserébe; aztán szinte semmit vagy egyáltalán semmit nem kapnak.

Lásd még: „Hamis csekk” csalás.

Próbavásárlás                                                                                                     ^ A tetejére

A próbavásárlási csalások azok között a bűnözők között népszerűek, akik online álláskeresési oldalakon szedik áldozataikat. A trükk egyszerű: A csalók csekket küldenek az áldozatnak, akinek azt mondják, a pénzt felhasználva „értékelje” a Western Union pénzátutalási szolgáltatását. Az áldozat elküldi a pénzt, később viszont kiderül, hogy a bank a csekket visszadobja, és az áldozat a pénzt köteles kifizetni a banknak.

Lásd még: „hamis csekk” csalás és „munkalehetőség” csalás.

Túlfizetés                                                                                                            ^ A tetejére

A túlfizetéses csalásoknál a csalók a vásárló szerepét játsszák el, és valamilyen szolgáltatást vagy terméket értékesítő ügyfeleket vesznek célba. A „vásárló” általában jól ismert bank által kibocsátott, érvényesnek látszó csekket küld az eladónak, és a csekk a megbeszélt árnál nagyobb összegre szól. A csaló kapcsolatba lép az eladóval, magyarázatot nyújt a túlfizetésre, és arra kéri az eladót, hogy váltsa be a csekket, és küldje vissza a túlfizetés összegét. Az áldozat hetekkel később tudja meg, hogy a csekk hamis, és a teljes felvett összeget kénytelen visszafizetni a banknak.

Lásd még: „internetes vásárlás” csalás és „hamis csekk” csalás.

Munkalehetőség                                                                                                              ^ A tetejére

A munkalehetőséggel kapcsolatos csalások általában egy olyan ajánlattal kezdődnek, amely túl jó ahhoz, hogy igaz lehessen – otthonról dolgozhatnánk, és több ezer dollárt kereshetnénk havonta, tapasztalatra sincsen szükség – a csalás lezárultával viszont az ügyfélnek sem munkája nem lesz, sem pénze nem marad. Ezek a csalások általában háromféle minta valamelyikét követik:

1. A csalók új „munkáltatónak” adják ki magukat, és csekket küldenek az áldozatnak az előzetes költségek, például készletek fedezésére. Az áldozat beváltja a csekket, megvásárolja a szükséges készleteket, a megmaradó összeget pedig pénzátutalással visszaküldi a csalónak. Hetekkel később kiderül, hogy a csekk hamis, és a teljes összeg az áldozatot terheli.

2. A csalók „állásközvetítőnek” adják ki magukat, és garantált munkalehetőséggel kecsegtetnek, vagy a „munkaadó” szerepében tetszelegve azzal a feltétellel kínálnak munkát, hogy az áldozatnak kell kifizetnie az előzetes költségeket, például a hitelképességi vizsgálatok költségeit vagy pályázati, állásközvetítési díjakat. Az áldozatok fizetnek, de a munkalehetőségekből soha nem lesz semmi.

3. A csalók egy „cég” képviselőinek adják ki magukat, és érzékeny jellegű személyes és/vagy pénzügyi adatokat kérnek az áldozatoktól hitelképességi vizsgálat vagy átvilágítás ürügyén. Ezután személyazonosság-lopás révén szereznek pénzt az áldozatoktól.

Lásd még: „próbavásárlás” csalás és „hamis csekk” csalás.

Lottó- vagy egyéb nyeremény                                                                                                           ^ A tetejére

A lottó- vagy egyéb nyereményekkel kapcsolatos csalások két hasonló sémát követnek:

1. Az áldozathoz kéretlen telefonhívás, e-mail, levél vagy fax érkezik, amelyben valaki azt állítja, hogy egy kormányzati hivatal alkalmazottja vagy jól ismert szervezet vagy híresség képviselője, és értesíti az áldozatot, hogy jelentős pénzt vagy nyereményt nyert. A csaló elnyeri az áldozat bizalmát, és kifejti, hogy a nyeremény átvételéhez az eljárási díjak vagy adók fedezésére az áldozatnak először el kell küldenie egy kisebb összeget. Ezeket az utasításokat követve az áldozatok azonnal elküldik a pénzt, de a „nyereményt” soha nem kapják meg.És futhatnak a pénz után, amit kifizettek „díjak és adók” címén.

2. Az áldozat kéretlen csekket vagy utalványt kap, és vele utasítást, hogy váltsa be a csekket, és egy részét azonnal küldje vissza eljárási díjak és adók fedezésére. Néhány héttel később az áldozat megtudja, hogy a csekk hamis – a pénzt viszont már elküldte az „adók” fedezésére, és az már nem szerezhető vissza. És most köteles az egész esetlegesen felvett pénzt visszafizetni a bankjának.

Lásd még: „előzetes díjak, előlegek” csalás és „hamis csekk” csalás.

Lakásbérlés                                                                                                         ^ A tetejére

A kifinomult csalók az interneten, különösen ingyenes, ismert honlapokon lesnek ingatlant kereső, gyanútlan áldozataikra. A lakásbérléssel kapcsolatos csalások általában kétféleképpen zajlanak:

1. A bérlő házat vagy lakást szeretne bérelni, és becsapja őket egy „tulajdonos”.Az áldozat talál egy lakást egy nagyszerű helyen, rendkívül kedvező áron. A hirdetés valódinak néz ki, így felveszi a kapcsolatot a „tulajdonossal”, általában e-mailben. A tulajdonos azt mondja, hajlandó kiadni a lakást, ha az áldozat küld neki pénzt jelentkezési díj, kaució stb. céljára. Az áldozat elküldi a pénzt, és ezek után nem hall a „tulajdonosról” soha többé.

2. Egy tulajdonos bérbe adja a házát vagy lakását, és becsapja egy „bérlő”.A „bérlő” felveszi a kapcsolatot az áldozattal, általában e-mailben, és azt mondja, szeretné kivenni a házát vagy lakását. A csaló küld egy csekket kaucióként, de aztán eláll a megállapodástól. Az áldozat visszaküldi a pénzt, később viszont kiderül, hogy a csekk hamis volt.

Lásd még: „internetes vásárlás” csalás és „hamis csekk” csalás.

Vészhelyzet/nagyszülők                                                                                         ^ A tetejére

A vészhelyzettel kapcsolatos csalások az emberek érzelmeire játszanak rá, és arra, hogy nagyon szeretnénk segíteni azoknak, akik bajban vannak. A csalók másnak adva ki magukat, mint akik, kitalálnak valamiféle vészhelyzetet – letartóztattak, kiraboltak, kórházban vagyok –, aztán a családhoz és a barátokhoz fordulnak, és sürgősen segítséget és pénzt kérnek.

A vészhelyzettel kapcsolatos csalások szintén számos formát ölthetnek. Ott van a nagyszülős csalás, ahol a szélhámosok idős emberekkel veszik fel a kapcsolatot, és az unokájuknak adva ki magukat sürgősen pénzt kérnek tőlük. Létezik közösségi hálózatokon alapuló csalás – ennél a szélhámos feltöri valaki profilját egy közösségi oldalon, majd a barátait célba véve kétségbeesetten pénzt kér, sérülésekre, letartóztatásra stb. hivatkozva; ugyanez e-mail-fiókok feltörésével is elérhető. A fiókokban talált információkat felhasználva elég személyes részletet tudnak meg ahhoz, hogy a kérésük valósnak tűnjön.

Internetes vásárlás                                                                                                     ^ A tetejére

Az internetes vásárlásos csalásnál a bűnözők online aukciós weboldalon vagy szolgáltatásban licitálókat vesznek célba. A csalás általában kétféleképpen zajlik:

1. Az áldozat megnyeri a licitet, ami valószínűleg eleve hamis vagy csapda, az eladó pedig azt mondja neki, hogy fizetésként csak pénzátutalást fogad el. Az eladó azt mondja a vevőnek, hogy a tranzakciót fiktív néven vagy valamely rokona nevében bonyolítsa le. A csaló meggyőzi az áldozatot, hogy így a pénze biztonságban lesz addig, amíg az áru vagy szolgáltatás meg nem érkezik. Az eladó ekkor készít egy hamis igazolványt a fiktív névvel, és felveszi a pénzt. Az áru soha nem érkezik meg.

2. A másik variáció az, amikor az eredeti aukció valódi, de az áldozat nem nyeri meg a licitet. Ezt követően az áldozatot megkeresi valaki más, aki felajánlja neki, hogy ugyanazokkal a feltételekkel eladja neki ugyanazt, ha pénzátutalással elküldi az árat. Az áldozat elküldi a pénzt, de soha nem kapja meg az árut.

Lásd még: „túlfizetés” csalás, „lakásbérlés” csalás és „hamis csekk” csalás.

Társkeresés                                                                                                              ^ A tetejére

A társkereséses csalás egyszerűen indul: Egy férfi és egy nő találkozik az interneten. A kapcsolatuk fejlődik: e-maileznek, telefonon beszélnek, és képeket cserélnek egymással. Végül azt tervezik, hogy találkoznak, esetleg házasság is szóba kerül. Ahogy a kapcsolat erősödik, a dolgok kezdenek megváltozni. A férfi megkéri a nőt, hogy küldjön neki pénzt; buszjegyre kell, hogy meglátogathassa a beteg nagybátyját. Az első pénzátutalás kis összegről szól, de aztán egyre több és egyre nagyobb kérés érkezik – a lányának sürgősségi műtétre van szüksége, repülőjegyet kell vennie egy látogatáshoz stb. A visszafizetéssel kapcsolatos ígéretek üresek, a pénznek nyoma vész, ahogy a férfinak is.

Hamis csekk                                                                                                                ^ A tetejére

A hamis csekkek sok különböző csalásban játszanak főszerepet: az előleges vagy előrefizetéses csalásoknál; a próbavásárlási csalásoknál; a lottónyereménnyel kapcsolatos csalásoknál stb. Az áldozat kéretlen csekket vagy utalványt kap, és vele utasítást, hogy váltsa be a csekket, és egy részét azonnal küldje vissza különböző költségek, például eljárási díjak és adók fedezésére. Néhány héttel később az áldozat megtudja, hogy a csekk hamis – a pénzt viszont már elküldte, és többé nem szerezhető vissza. És most köteles az egész esetlegesen felvett pénzt visszafizetni a bankjának.

Lásd még: „előzetes díjak, előlegek” csalás, próbavásárlásos csalás, munkalehetőséges csalás, túlfizetéses csalás, internetes vásárlásos csalás, „lottó- vagy egyéb nyeremény” csalás és lakásbérléses csalás.